Get Adobe Flash player

AZBESZT tartalmú tömítésekről!

 
Az AZBESZT tartalmú tömítésekről!
 
 
 
Törvények és magyarázat!
 

1. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 

170.§ (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 
(2).. 
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés setén – az ott tett megkülönböztetéshez képest – öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

A Btk. alkalmazásában foglalkozás minden olyan tevékenység, amelyre írott vagy íratlan szabályok vonatkoznak. 
A 41/2000. (XII.20.) EÜM-KÖM együttes rendelet 2001. január 1-től betiltotta az 1. mellékletében felsorolt, azbeszt rostot tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását. 2005. január 1-től a korábban kivételt képező krizotilt tartalmazó termékek is a tilalom alá kerültek. Ezen rendelet alapján azbesztet tartalmazó termékek forgalmazása illetve felhasználása a foglalkozás szabályainak megszegését jelenti. 

A rendelet 1.§ rendelkezik arról, hogy hatálya az 1.sz. mellékletben felsorolt, a lakosság egészségének, illetve a környezet védelme érdekében korlátozni indokolt egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények forgalomba hozatalára és felhasználására terjed ki. Erről a rendelet az azbeszt tekintetében a következőképpen rendelkezik „Krokidolit, Amozit, Antofillit azbeszt, Aktinolit azbeszt, Tremolit azbeszt rostok és azok a termékek, amelyekhez az előállítás során ezen rostok valamelyikét szándékosan adták hozzá, nem forgalmazhatók és nem használhatók fel! 

Környezetkárosítás! 

280. §(1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon 
a )veszélyezteti, 
b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, 
c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre,bűntettet követ el, és az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 
(2).. 
(3) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, az (1) bekezdés b) pontja esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 



Ezt a bűncselekményt, hulladékot nem megfelelően kezelő személy követheti el, azonban a Btk. ismeri a közvetett tettesség fogalmát is, ha valaki tévedésben lévő személyt felhasználva követi el a cselekményt. 

Közvetett tettesség kizárólag a szándékos bűncselekmények tekintetében jöhet szóba. A Btk. 13. § szerint szándékosságnak minősül a következményekbe való belenyugvás is. 

Ha a forgalmazó vagy gyártó, ha tisztában van azzal, hogy az általa előállított tömítés veszélyes anyagot tartalmaz, azonban ennek ellenére forgalmazza, árusítja azt, azaz belenyugszik abba, hogy magatartása következményeként esetleg olyan tevékenység során is felhasználásra kerülhet az általa forgalmazott termék, amely ennek során károsíthatja a környezetet, cselekménye szándékosnak, és így bűncselekménynek is minősülhet. 

Az ipari gyártás során ipari hulladék keletkezik. Amennyiben a gyártott termék veszélyes anyagot, azbesztet tartalmaz akkor szükségszerűen az ipari hulladék is tartalmazni fogja azt. 

Ebben az esetben ez veszélyes hulladéknak minősül, melynek tárolására és megsemmisítésére speciális szabályok vonatkoznak. 

Amennyiben ezt a hulladékot nem veszélyes hulladékként kezelik, nyilvánvalóan megszegik ezeket a szabályokat. Akkor pedig felmerül annak a lehetősége, hogy a hulladék kezelés során megvalósul a környezetkárosítás bűncselekmény tényállásában szereplő föld, levegő, víz, élővilág veszélyeztetése, károsítása. hulladék kezelési eljárásának ismeretében dönthető el. 


Felhívjuk tisztelt kereskedők, végfelhasználók figyelmét a vásárolt termék hordozta veszélyekre, és arra, hogy ezzel saját magukat is veszélybe sodorják! 

Büntetőjogon kívüli lehetőségek: 

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) jogosult hatósági tevékenysége során szankciókat (bírságok kiszabása, engedélyek visszavonása, felfüggesztése, tevékenység korlátozása, stb.) megállapítani. A hatósági eljárás megindításának egyik módja a kérelem benyújtása. 
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések az alábbiak: 


1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 

3. § Az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében 
a) vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásoló települési, lakóhelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát, 
aa) értékeli és elemzi az egészségkárosító hatások kockázatát, 
ab) az egészségkárosító hatások megszüntetése, illetve csökkentése, a károsodás megelőzése érdekében közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi programokat kezdeményez, illetve végez, 

4. §(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata különösen 
c) a talajjal, a szilárd és folyékony települési hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények, normák kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése; 
10. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv - a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétellel - valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra kiterjedő hatósági jogkört gyakorol. 
11. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. 
13. § Az egészségügyi államigazgatási szerv 
a) eljár a hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén, ennek keretében helyszíni bírságot szabhat ki, egyéb szabálysértés miatt pedig az eljárásra illetékes szervnél feljelentést tehet; 
b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; 
c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; 
d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél. 


Környezeti kár vagy veszélyeztetés esetén bejelentés tehető a Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság által működtetett Központi Környezetbiztonsági Ügyeletén vagy a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi felügyelőségen, akik szintén eljárhatnak a termék forgalmazásának megszüntetése érdekében, illetve környezetvédelmi bírságot szabhatnak ki. 


 

 

 
 
 
Mi is az azbeszt?
 

Az azbeszt gyűjtőfogalom a természetben előforduló ásványi anyagok egy speciális csoportjára. 
Három legjobban elterjedt típusa: 
Krizotil, fehér azbeszt: Mg3Si2H4O6 / Mg3(Si2O5)(OH)4); CAS szám: 12001-29-5 
Krokidolit, kék azbeszt: Na2 Fe2+ 
3 Fe3+ 
2 Si8 O22 (OH)2; CAS szám: 12001-28-4 
Amozit, barna azbeszt: Mg,Fe)7Si8O22(OH)2; CAS szám: 12172-73-5 


 

 
 

Az ókor óta használt, mára világszerte elterjedt azbeszt kitűnő hő- és tűzálló, savakkal szemben ellenálló, elektromos szigetelő tulajdonságainak köszönhette népszerűségét. 
A XX. század végére közel 3000 azbesztet tartalmazó termék született és az élet számos területén megjelent ez az anyag. A világ fejlődésével, a tömeges használattal és az azbeszt környezetbe való kikerülésével azonban fokozatosan derült fény annak káros, emberi rákkeltő hatására.

E miatt világszerte programok indultak el bizonyos azbesztfajták korlátozására és mentesítésére. Kiadványunk célja, hogy az önkormányzatok, 
épület kezelők és tulajdonosok felismerjék az azbeszt jelenlétét és ha szükséges, megtegyék az intézkedéseket a veszély kezelésére és a lehetséges 
lépéseket a mentesítéshez. 

Az azbesztet számos iparágban, például az építőiparban alkalmazták hazánkban. A XX. század elejétől Nyergesújfalun és később Selypen állítottak elô a legnagyobb mennyiségben azbesztcement palát és csövet. Épületekben és műszaki berendezésekben egyaránt használták tûz-, hô és hangszigetelésre.

Legveszélyesebb válfaját, a kék azbesztet (krokidolit) 1992-ben tiltották be Magyarországon. A kevésbé káros, ám a legnagyobb mennyiségben használt (a világ azbeszt termelésének 90%-át kitevő) fehér azbesztet (krizotil) 2005. január 1-ig lehetett használni a 41/2000 (XII.20) EüM-KöM közös rendeletnek megfelelően. 

Az azbeszt szálas szerkezetű szilikát ásvány, melyet először Cipruson, majd többek között a Szovjetunióban és Kanadában bányásztak nagy ennyiségben. Főbb felhasználási területei tűz-, hő- és zajvédelem, illetve azbesztcement palatetők épületeken, ezeken túl szigetelés, csomagolás, tömítés az iparban, valamint a fékbetétek és kuplungtárcsák járművekben. 
Szórt azbeszt: az emberi egészségre legkárosabb azbeszt termék, a kb. 90%-ban azbesztet tartalmazó, kevés cementtel gyengén kötött szórt azbeszt. Ez a termék hamar elöregszik és a lemálló azbesztszálak a legkisebb behatásra is (pl.: szélfuvallat) a levegőbe kerülnek. 

 

Azbesztcement: az összes felhasznált azbeszt jelentősebb része az emberi egészségre lényegesen kevésbé kockázatos azbesztcement formában kerül forgalomba. 
A cementben megkötött, a végtermékben csak kb. 10-15% azbesztrostot tartalmazó termékből a veszélyt jelentő szálak csak az anyag szétmorzsolásakor kerülnek ki a levegőbe. 

Porladó azbesztet tartalmazó anyagok: igen elterjedt a tűzvédelemben, például laboratóriumokban. 
Léteznek emellett kevés azbesztet tartalmazó különböző szigetelő lapok is. 

 

 
 

Az azbeszt egészségi hatásai:

Először az azbeszttel dolgozóknál figyelték meg, hogy náluk sokkal gyakrabban fordulnak elô egyes megbetegedések. Az első tanulmány az azbeszt káros hatásairól 1929-ben készült egy munka egészségügyi felmérés részeként Nagy Britanniában. Ezek után folyamatosan gyűltek a bizonyítékok az azbeszt káros, rákkeltő hatására vonatkozóan, ám ennek ellenére jó ideig nem lett betiltva. 

Az azbeszt mikroszkopikus méretű, elemi szálakból áll. Az 5 mm-nél rövidebb szálak a legveszélyesebbek, különösen azok, melyek hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál több. A levegőbe kerül azbeszt szálak belélegezve a légútba kerülnek, az apróbbak egész mélyre jutnak a tüdőbe, ahol fennakadhatnak. A bekerült lebonthatatlan azbeszt betokozódik és kóros elváltozások kialakulását idézheti elő, több éves lappangási idővel. 
 

A legismertebb, azbeszt okozta megbetegedés az azbesztózis, mely a szilikózishoz hasonlóan a tüdőben a kötőhártya túlburjánzását jelenti, mely légzési 
nehézségekhez vezet. Az azbeszt belégzése, a fent említettek mellett mellhártyagyulladást is okozhat. 

A has- illetve mellhártyában kialakuló mesothelioma nevű daganatos megbetegedés és a tüdőrák kockázata is bizonyítottan nő az azbesztnek való 
kitettséggel. Nincs olyan kis levegőbeli koncentráció, amely ne jelentene valamennyi kockázatot. 

A kék azbeszttel hosszú időn keresztül dolgozók szinte kivétel nélkül áldozatul estek a fenti halálos kóroknak, vagy egyéb légúti daganatos betegségnek. 
A dohányzás miatt meggyengült légzőrendszerben sokkal könnyebben kialakul az összes azbeszt okozta megbetegedés. 

Azbeszt a levegőbe könnyen juthat, ha megpiszkáljuk, esetleg huzatot csinálunk az azbesztes helyiségben.
Az azbeszt a tüdőbe kerülve fennakad, majd betokozódik. 

Az azbeszt veszélyessége a fajtájától is függ: a legnagyobb egészségügyi kockázatot a kék azbeszt jelenti. 
A munkahelyi levegőben, bontás esetére a jelenlegi határérték fehér azbesztre 0,2 rost/ml, a többire, mint például a kékre vagy a barnára: nulla. Azbeszttel szigetelt helyiségben könnyen akár 20 rost/ml-re nőhet a koncentráció. Hazánkban a környezeti, továbbá munkahelyi levegőre 
van azbeszt egészségügyi határérték (az azbeszt rost vagy por koncentrációjára), de például a társasházak közös helyiségeire, tárolókra nincs. 


Hollandiában 1965-ben tiltották be a kék azbeszt, majd 1993 óta az iparban az összes azbeszt használatát. A körülbelül 1,4 millió tonna, Hollandiában felhasznált azbeszt (76%-a épületekben) mentesítése a 90-es évek eleje óta folyik és várhatóan 2045-ben fejeződik be. 

Egy Hollandiában készült tanulmány szerint a megbetegedések 85%-a munka egészségügyi. 
A mesothelioma lappangási ideje 35, az azbesztózosé pedig 15 év. Hollandiában 1969-tôl az 1994-es betiltásig körülbelül 10 ezerre becsülik az azbeszt okozta megbetegedések számát. 


Az 1995 utánra várható megbetegedések száma 42600, melynek döntő többségét az azbeszttel, vagy azbeszt közelében dolgozó férfiak teszik ki. 
Magyarországon is hasonló a helyzet, a legtöbb azbeszt okozta megbetegedés várhatóan 2035-ben lesz, jelenleg hivatalosan évente 25-30 esetben köthető a megbetegedés azbeszthez. 

A tanulmány szerint, ha Hollandiában már 1965-ben, az elővigyázatossági elv életbe lépésekor betiltották volna az azbeszt használatot, az 34 ezer ember életét mentette volna meg és megspórolt volna 41 milliárd Holland Forintot.


Azbesztre vonatkozó hatályos hazai jogi szabályozás 

A 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet 2001. január 1-tôl betiltotta az 1. mellékletében felsorolt, azbeszt rostot tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását. 
Az általános szabály alól a krizotilt tartalmazó termékek néhány évre kivételt képeztek, de 2005. január 1-tôl az azt tartalmazó termékek tilalma is teljes körűvé vált. 

Azbesztre vonatkozó hatályos hazai jogi szabályozás A 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet 2001. január 1-tôl betiltotta az 1. mellékletében 
felsorolt, azbeszt rostot tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását. 
Az általános szabály alól a krizotilt tartalmazó termékek néhány évre kivételt képeztek, de 2005. január 1-tôl az azt tartalmazó termékek tilalma is teljes körűvé vált. 

Az azbesztet, illetve azbeszt tartalmú anyagot eltávolító dolgozók védelmében a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet tartalmaz előírásokat. A 4. sz. melléklet mérési feladatokat ír elô, továbbá ún. tisztasági határértéket is megállapít (0,01 rost/cm3). Az 1/2005-ös EüM rendeletnek megfelelően a bontási munkatervet jóvá kell hagyatni az ÁNTSZ-el, illetve be kell nyújtani az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek.

A rendelet értelmében először el kell távolítani az azbesztet az épületből és csak ezután lehet hozzálátni a bontáshoz. 
A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete szerint az azbesztet tartalmazó építőanyagok hulladéka veszélyes hulladéknak minősül (pl. EWC 170605), amire a 98/2001. 
(VI.15.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A hulladékok kezelését (gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását) csak arra engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti. 
Az Országgyűlés által 2003-ban elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) f12.1. pontjában is szerepel az azbesztmentesítési program. 

Mire használták? 

Szórt azbeszt: acélszerkezeteknél, beton falakon és fôleg mennyezeteknél tûzvédelmi és hôszigetelô rétegként. 
Azbeszt bélés: épületekben, üzemcsarnokokban, csôvezetékeken, kazánoknál. 
Azbeszt szigetelô-lapok: elválasztó falak, tûzvédett ajtók, plafon-borításként, stb. 
Azbesztcement anyagok: csôvezetékek (pl. ivóvíz hálózat), tetô és oldal-pala, hullámpala, ereszcsatornák, kémények. 

Azbeszt történelem 

Napjainkra az azbeszt bárminemû felhasználása tiltott. A XX. században viszont sok ezer tonna azbesztet használtak fel az iparban, az 1950-es évektôl a ’80-as évekig közkedvelt, széles körben elterjedt szigetelőanyag volt. 

 

 
Általános Információk
 

Az azbeszt hatása az emberi szervezetre

Az azbeszt rostos ásványi anyag, melyet különböző összetételű magnézium-szilikát alkot. Az azbeszt idővel porlani kezd, mely által elsősorban légzőszervi betegségeket okoz, végső soron rákot. A belégzett azbeszt tűk a légutak legszűkebb helyein akadhatnak meg, de lejuthatnak a tüdő léghólyagocskáiba is.Az ásványi eredetű, különböző magnézium-szilikát összetételű, tűszerű kristályokból felépülő azbeszt amfibol (ide tartozik: a krokidolit vagy kék azbeszt, az amosit, az aktinolit, az intifillit és a tremolit) és krizotil típusú formái különböztethetők meg.A hosszú, vékony azbeszt kristályok (rostok formájában) belélegezve a légutak legszűkebb szakaszaiban elakadnak, lejutva a tüdő alveolusaiba tüdőrák kialakulását eredményezhetik. 

Okozott megbetegedések: Asbestosist, Mesotheliomát, Tüdőrák 

Az azbeszt okozta megbetegedések túlnyomó többsége halálos kimenetelű. Pontos gyakoriságukat nem ismerjük. Különböző országokban végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az asbestosisok aetiológiájának közel 100 %-ában, a pleurális mesotheliomák aetiológiájának 85%-ában, a tüdőrákoknak mintegy 5 %-ában szignifikáns foglalkozási azbeszt expozíció mutatható ki. Szignifikánsnak tekinthető a 25 rost-évnél nagyobb azbeszt exponzíció. (1 rost-év = 1 munkaév teljes munkaidőben végzett munka olyan munkahelyen, ahol az azbeszt rost koncentráció 1 rost /cm3 .) Ennek alapján pl. Németországban, Belgiumban a 25 rost-évnél nagyobb azbesztexpozíciót követően fellépő tüdőrákos eseteket foglalkozási eredetűnek tartják. Az asbestosisban megbetegedettek száma ugyan kevesebb, mint 30/év, de hazai vizsgálatok szerint: a tüdőrákok 4,6%-át azbeszt okozza. 

Az azbeszt Magyarországon 

Magyarországon az 1970-es évek közepétől 1985-ig alkalmaztak azbesztszórásos technológiát épületek szigetelésére. Bár az azbeszt egészségkárosító hatásait már ekkor felismerték, országos felmérés sajnos csak 1999-ben indult a környezetvédelmi minisztérium irányításával. A vizsgálat kimutatta, hogy az országban mintegy 400 000 m2 felületet szigeteltek azbeszttel.Tekintettel arra, hogy évente hatezren halnak meg tüdőrákban, az azbeszt okozta tüdőrákos halálozás Magyarországon 200-300 eset; ez már népegészségügyi szempontból is jelentős szám. Ehhez kell hozzáadni az évenkénti mintegy 100 mesotheliomás esetet, akiknek csaknem kivétel nélkül azbeszt okozza a halálukat. 


 

 
 

MyStat - Az ingyenes webstatisztika

 

Videó Török és Társai Kft.

Nyitva tartás

Hétfőtől péntekig 8°°-12°°; 13°°-16°°
(Ebéd időben elérhetetlenek vagyunk. Megértésüket köszönjük)
Szombat, vasárnap zárva!
 

Kapcsolat

Török és Társai
Tömítésgyártó és Szolgáltató Kft. 
4200 Hajdúszoboszló, Baross u. 4. 
Telefon: 52/363-390
torok@netform.hu 

Szállítási feltételek

Közösségi oldalak