A tömítések feladata és rendszerezése

 A tömítések olyan szerkezeti kapcsolatok, amelyeknek a feladata, hogy két egymással közvetlenül kapcsolódó tér között az anyagáramlást megakadályozzák vagy mérsékeljék. A tömítések feladatuk szerint lehetnek: funkcionális, védő, vagy biztonsági tömítések. 

• A funkcionális tömítések a gépek és berendezések működéséhez elengedhetetlenül szükségesek (pl. hengerfej-tömítés). Tönkremenetelük a gépben működési rendellenességet okoz.

 • A védőtömítések a gépek, berendezések egyes részeit védik a külső hatásoktól (pl. por, nedvesség) ill. a környezetet védik (pl. a kenőanyag kiszivárgása ellen). 

• A biztonsági tömítések élet-, baleset- és vagyonbiztonsági szempontból jelentősek, mivel legkisebb hibájuk is veszélyt okozhat (pl. járművek fékberendezéseinek tömítése). A tömítések csoportosításának másik módja a csatlakozófelületek egymáshoz való viszonya alapján történhet. Eszerint a csatlakozófelületek lehetnek egymáshoz képest álló vagy mozgó szerkezeti elemek, az elemek pedig sík vagy alakos felületek. A mozgó elemek végezhetnek egymáshoz képest haladó, forgó vagy forogva haladó mozgást. A közeg amelynek a kiáramlását meg kell akadályozni, lehet gáz vagy folyadék ill. ezekben lebegő szilárd részek, pl. por.

A tömítések tömítőhatásáinak elérésének módjai

 • A tömör zárás mechanikus összenyomás útján jön létre. A tömítések tömítettsége arányos az összeszorítás mértékével (pl. karima tömítések)

 • Hengeres felületre rugóval tömítőélt szorítunk (pl. szimmering-gyűrű).

 • Forgó tengelyek esetén homlokfelületen két egymáson elcsúszó gyűrű adja a tömítést rugó segítségével (pl. csúszógyűrűs tömítések). 

• Nyomáskülönbség hatására a meghatározott alakra készített tömítés rugalmas alakváltozást szenved és ezáltal önműködően tömít (pl. mandzsetta tömítések).

 • Hengeres felületek tömítésére szolgál a rugalmas, felhasított fém- vagy műanyaggyűrű (pl. dugattyú gyűrű). Ezek a rugózó hatásuknál fogva szorulnak a tömítendő felületre és biztosítják a tömítettséget.

 • Adszorpciós hatással A tömítőanyagba egy molekularéteg adszorbeál és ez az adszorbeáló molekularéteg az anyag pórusait a közeggel szemben teljesen eltömítheti, ezért lehetséges folyadékra, gázra tökéletes tömítést elérni olyan tömítőanyagokkal is, melyeknek pórusai a tömítendő anyag molekuláinak méretét többszörösen meghaladják. 

• Kapilláris hatással A kisméretű pórust kitöltő folyadék - egy nyomáshatárig - még akkor sem áramlik át, ha az adszorbeált réteg vékony. Oka: a felületi feszültség kapilláris irányú összetevői egy határig egyensúlyt tartanak a nyomóerővel. 

Mik a tömítések megválasztásának általános szempontjai?

 Egy berendezés vagy gép tömítését megbízhatóságra kell méretezni, amihez figyelembe kell venni a környezeti-, az üzemi-, a kapcsolódásból és illeszkedésből adódó hatásokat valamint a gazdaságossági szempontokat. Ezek figyelembevételével kell a tömítés iránti követelményeket előírni. A tömítés kiválasztásának főbb szempontjai: 

• hőmérséklet,
 • a tömítendő közeg és a környezet vegyi hatása,
 • a tömítendő közeg viszkozitása,
 • koptatás, 
• sugárzás,
 • a nyomásingadozás mértéke,
 • a hőmérsékletingadozás mértéke,
 • a tömítőfelületek finomsága, stb.