Menü
Mik azok a tömítőanyagok?
tomites@..KATTINTS
A tömítőfelületek között elhelyezett tömítések, tömítőanyagok, fő feladata a tömítő felületek egyenetlenségeinek a kiegyenlítése rugalmas vagy képlékeny alakváltozás útján.
A tömítőanyagokkal szemben támasztott követelmények:
• alakváltozási képesség
• szilárdság
• keménység
• üzemi nyomással történő terhelhetőség
• hőállóság
• vegyi hatásokkal, és átszivárgással szembeni ellenállás
Elasztomerek, plasztomerek: az elasztomerek és plasztomerek makromolekulás anyagok, amelyeknek különböző lánchosszúságú molekuláik vannak. A makromolekulás anyagoknak nincs az anyagra jellemző olvadáspontjuk, hanem hevítésre fokozatosan lágyulnak meg. Alacsony hőmérsékleten a makromolekulák nem tudnak a deformáló erő hatására elmozdulni, így az anyag törékeny.
A plasztomerek jellegzetes tulajdonsága az elasztomerekkel szemben, hogy szobahőmérsékleten általában ridegek. Elasztomerek: növényi kaucsuk (NR), poliizoprén (IR), polibutadién (BR), butadién-sztirol-kaucsuk (SBR), polikloroprén (CR), stb. Plasztomerek: polivinilklorid (PVC), polietilén (PE), poliamid (Nylon), polietrafluoretilén PTFE), stb Azbeszt: az azbesztásványból kapott szálas anyag hasonló a növényi, állati vagy szintetikus szálasanyagokhoz. A vékony szálak szilárdsága, alakíthatósága és hajlékonysága lehetővé teszi a szövést, így a fonalak és szövetek előállítását. Az ilyen jellegű szövetek szilárdsága és hajlékonysága ugyan nem éri el a textilekét, de hőállósága és vegyszerállósága lényegesen jobb azoknál.
Az azbesztlemezek (szövetek), tömítőanyagok önmagukban nem alkalmasak tömítési célokra. Még kis nyomás és hőmérsékleti követelmények mellett is szükséges valamilyen kezelés. Legegyszerűbb esetben kötőanyagként enyvet alkalmaznak és különböző ásványi anyagokkal töltik ki. Így kapják az azbesztkartont lemez alakban. Alkalmazása napjainkban egyre inkább háttérbe szorul, az azbeszt emberi egészségre káros hatása miatt.
Azbeszt-gumi tömítőlemez, tömítőanyag (IT lemez): az IT-lemezeket úgy készítik, hogy a megfelelően bontott azbesztet speciális, adalékokkal ellátott oldattal összekeverik, a masszát kalanderezik, esetleg a lemezt vulkanizálják. Az IT-lemezek, tömítőanyagok a legelterjedtebben használt tömítések közé tartoznak, amelyek a legkülönbözőbb közegekben egészen nagy nyomásokig és hőmérsékletekig használhatók. A hőmérséklet határértéke, amelyen belül a tömítés, tömítőanyagok kifogástalanul működik, a tömítendő anyagtól, a kompressziós és felületi nyomástól függ. A IT-lemezeket teljesen száraz állapotban kell beépíteni és száraz helyen kell tárolni, mert az azbeszt a levegőből is vesz fel nedvességet.
Textíliák, filc, rostanyagok, tömítőanyag: Tömítőanyagként növényi, állati vagy mesterséges szálas ill. rostanyagok jöhetnek számításba műszaki szövet formájában. A rostanyagokat a súrlódás csökkentésére, valamint a kedvezőbb tömítőhatás elérése céljából kenőanyagokkal pl. faggyú, viasz, zsír, olaj, grafit stb. kell átitatni. Gumi és műanyag tömítésekben erősítőanyagként (betétként) szerepelhet a textilanyag, ami a nagyobb nyomások tömítését is lehetővé teszi. A növényi és állati eredetű textíliák alkalmazásának jelentős korlátai vannak elsősorban hőigénybevétel és kémiai ellenállás szempontjából. Így pl. a kender, gyapot és a len kompressziós tömítésként csak 80-90°C-ig jöhet számításba. Ez a határ természetesen változik az ágyazóanyagnak megfelelően. Savak és lúgok esetében a növényi rostanyagok nem alkalmazhatók. A műszálak alkalmazásával (üvegszál, teflonrost) a hőállóság és vegyszerállóság területén lényegesen jobb eredményeket lehet elérni, mint a természetes alapú anyagokkal.
Papír, tömítőanyag: tömítésre sokféle papírt használnak, legtöbbször impregnáltan. Az impregnáló szer lehet zselatin, olaj, gyanta vagy latex. Gázok tömítésére a nem impregnált papír nem alkalmas még nagymérvű összenyomás mellett sem. A papír porózus szerkezete miatt gázáteresztő. Legelterjedtebb papírtömítés anyagok:
- vulkánfíber
- prespán
- kéregpapírlemez
Parafa, tömítőanyag: tömítésre és hőszigetelésre a parafát paratölgyből készítik úgy, hogy apróra tört daráját kötőanyaggal keverik, hőkezelésnek vetik alá, majd préselik. A tömítésre, tömítőanyagra szolgáló parafa kb. 20-25% kötőanyaggal és penészgátló adalékkal készül.
Bőr, tömítőanyag: a bőr háromdimenziós szálakból álló, rostos szerkezetű anyag, melynek meghatározott hőmérséklettartományban jó szilárdsági, kopásállósági, olajállósági, öregedésállósági tulajdonságai vannak, de a lég- és folyadékzáróképessége - impregnálatlan állapotban - rossz és csak 4m/s csúszási sebességig használható. További hátránya, hogy rugalmassága kismértékű és a tömítés vastagságát a bőr vastagsága szabja meg. Főleg hidraulikus és pneumatikus berendezésekben, valamint lapostömítésként használták. Jelentősége napjainkban egyre csökken.
Műszén, lágygrafit, tömítőanyag: a műszén technológiai tulajdonságai a gyártási módszerektől függően a szénkomponensek (grafit, lángkorom, antracit, petrolkoksz stb.) megválasztásával, a keverék granulációjának beállításával, a kötőanyag mennyiségével, valamint a kiégetési hőmérséklet nagyságával és programozásával széles határok között változtathatók. Előnyei: - nagyon alacsony és nagyon magas hőmérsékletek tömítésére is alkalmas - vegyszerállósága nagyon jó - alkalmas olyan tömítésként, tömítőanyagként, ahol a közeg zsíroldó és a kenés nem oldható meg - még kenőanyagmentes üzemeltetéskor is kicsi a súrlódási együtthatója - szagtalan, íztelen A kötőanyagmentes lágygrafit 800 °C-ig használható. Legtöbb savnak, lúgnak ellenáll, igen jó hővezető képességű.